A végkielégítés 2012 júliusától az új Munka törvénykönyve beiktatásával annyit jelent, hogy ha valakit a képességire hivatkozva bocsátanak el, nem részesül végkielégítésben.
Az sem élhet a végkielégítéssel, akit nem egészségügyi okkal kapcsolatos képessége miatt távolítanak el, illetve a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással összefüggésben is erre lehet számítani.
Az elbocsájtást meg kell indokolnia a munkaadónak
Az indokok közé sorolható a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása; nem megfelelő képessége és a munkáltató működésével kapcsolatos ok. A végkielégítés 2012 értelmében az előbb felsorolt kritériumokat adatokkal és tényekkel kell bebizonyítani, amennyiben ez kimerül közhelyszerű indok értelmében, vagy túl általános, nem felel meg az új Munka törvénykönyvében összefoglaltaknak. A munkáltatói indok csupán abban az esetben törvényes, ha világosan alátámasztják, az illető miért nem felel meg , hogy a továbbiakban is az adott munkakörben folytathassa munkával kapcsolatos tevékenységét.
A lehetséges indok a dolgozó alkalmatlansága mellett a munkaadó romló gazdasági helyzete lehet, átszervezésre/ létszámcsökkenésre hivatkozva. Amennyiben valakit a nem megfelelő képességei miatt küldenek el, úgy nem lesz jogosult a végkielégítés felvételére. A végkielégítés nem változtat az összegen, de nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számolják ki az összeget. Nem változtattak a nyugdíj előtt állók emelt összegű végkielégítésével kapcsolatban sem,. (a távolléti díj lesz ekkor is a számítás alapja).
Megszűnik az elmaradt bér
A munkaadó egy apró csalással/ kockázattal tud spórolni, amennyiben indokolatlanul arra hivatkozva küldi el beosztottját, hogy gond volt a munkavállaló képességeivel. Ha a dolgozó munkaügyi bírósághoz fordul, a munkaadónak be kell bizonyítania az indok valódiságát, ami persze elég nehéz, amennyiben alaptalan dologról van szó, ráadásul ha a munkaügyi bíróság úgy ítéli meg, hogy jogellenesen tették ki a munkavállalót, a munkaadónak a végkielégítés sokszorosát kell kifizetnie.
A jogellenes elbocsátás szabályai is változnak, mert 2012 július elsejétől megszűnik a továbbfoglalkoztatási kötelezettség. Akkor köteles a munkaadó visszavenni a jogellenesen kirakott dolgozót, amennyiben a felmondást diszkriminatívnak ítélte meg a bíróság. Ugyanez érvényes arra az elbocsájtásra is, ha kiderül, hogy a munkaadó megtévesztéssel/ fenyegetéssel íratta alá a "közös megegyezést". Itt azonban a munkavállalónak kell bizonyítania.
Régebben a munkavállalót megilletve a pereskedés időszakában nem folyósított bére, amennyiben a pert megnyerte, ez megszűnik, csupán kártérítésre jogosult az illető, ami maximum 12 havi távolléti díj lehet. Ennek ellenkezőjekor a dolgozónak kell megfizetnie az adott összeget. (ha az alkalmazott jogellenes felmondására derült fény) A végkielégítés 2012 -es újdonságai közé tartozik az is, hogy ha a munkaköre átadásával kapcsolatban bonyodalom támadt, távozáskor szintén fizetésre kötelezhető a munkavállaló.
Új cikkek a témában:
Régebbi cikkek a témában: